MyTiszaföldvár

Tiszaföldvár Történelmi Idővonala

Fedezd fel a város fejlődésének fontos mérföldköveit évszázadokon át

Kr. e. 3000-2000

Őskori településnyomok

Tiszaföldvár területén már az újkőkorban, Kr. e. 3000–2000 körül is éltek emberek. A régészeti feltárások során kőeszközöket, kerámiaedényeket és tűzhelynyomokat találtak, amelyek az itt élő közösségek mindennapi életét mutatják.

Kr. u. 1-4 század

Római kori leletek

Tiszaföldvár területén a római korban, Kr. u. 1–4. században is éltek emberek, a település fontos kereskedelmi és katonai útvonalak mellett helyezkedett el. Régészeti feltárások során római pénzeket, kerámiatöredékeket és kisebb szerszámokat találtak.

12.-14. század

Középkori település kialakulása

Tiszaföldvár a középkor folyamán, a 12–14. században kezdett kialakulni mezővárosként. A település fejlődését elsősorban a mezőgazdaság és az állattartás támogatta, a termékeny földek és a Tisza közelsége kedvezett a gazdasági életnek.

16. század

A török hódoltság idején

A 16. században Tiszaföldvár területe a török hódoltság része lett, a környéket a megszálló csapatok ellenőrizték. A lakosság száma csökkent, sokan elmenekültek vagy elpusztultak a harcok és fosztogatások következtében.

1703-1711

A Rákoczi-szabadságharc idején

1703 és 1711 között Tiszaföldvár területe is érintett volt a Rákóczi-szabadságharc eseményeiben. A környék lakossága részben csatlakozott a kuruc erőkhöz, más része pedig a harcok által közvetlenül érintett településeken élt.

1788

A református templom építése

1788-ban épült fel Tiszaföldváron a református templom, amely a helyi vallási élet központjává vált. Az építkezés során a település lakói összefogtak, hogy biztosítsák a szükséges anyagi és munkaerő-forrást.

19. század

A 19-századi iparosodás kezdete

A 19. század közepén Tiszaföldváron megkezdődött az iparosodás, amely fokozatosan átalakította a település gazdasági szerkezetét. Elsősorban a textilipar és az élelmiszerfeldolgozás kezdett kibontakozni.

1848-1849

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc

1848–49-ben Tiszaföldvár lakossága is aktívan részt vett a magyar forradalom és szabadságharc eseményeiben. A helyi közösség támogatást nyújtott a szabadságharcosoknak élelemmel, szállással és pénzbeli hozzájárulással.

1860-as évek

Az 1860-as évek gazdasági nehézségei

Az 1860-as években Tiszaföldvár gazdasága súlyos nehézségekkel szembesült, elsősorban a természeti katasztrófák és a piaci viszonyok változása miatt. A terméskiesések és az árak ingadozása jelentősen megnehezítették a helyi mezőgazdasági termelők életét.

19. század vége

A takarékmagtár és ipari fejlődés

A szocialista rendszerben Tiszaföldvár jelentős fejlesztéseket tapasztalt. Több ezer új lakás épült, új iskolák, óvodák és egészségügyi intézmények nyíltak meg. A városi parkok és sportlétesítmények kialakítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a lakók életminőségét jelentősen javította.

1956

Az 1956-os forradalom eseményei

1956-ban Tiszaföldvár lakói is részt vettek a magyar forradalom eseményeiben, kifejezve szolidaritásukat a fővárosi eseményekkel. A helyi közösség diákjai és tanárai gyűléseken vettek részt, információkat cseréltek és szerveztek helyi megmozdulásokat.

1993. január 1.

Városi rang elnyerése

1993. január 1-jén Tiszaföldvár hivatalosan is városi rangot kapott, ami fontos mérföldkő volt a település történetében. A városi cím lehetőséget biztosított a helyi önkormányzat számára a közszolgáltatások bővítésére és a város infrastrukturális fejlesztésére.

Történelmi Személyek

Ismerd meg Tiszaföldvár történelmének kiemelkedő alakjait

Papp Bertalan

1913-1992

Olimpikon sportoló, mégpedig kardvívó. Emellett fontos megemlíteni, hogy nem csak sportoló volt: aktív katonai tisztként, később oktatóként, sportvezetőként (vívás, cselgáncs, tenisz terén) és kaszkadőrként is tevékenykedett. A Papp Bertalan Ószőlői általános iskolát róla nevezték el.

Pap István

1896-1975

Orvos, helytörténész, aki a Tiszazug történetének feldolgozásában játszott kiemelkedő szerepet. Ő is hozzájárult ahhoz, hogy Tiszaföldvár és környékének múltja ne merüljön feledésbe.

Cseh-Szombathy László

1904-1972

Néprajzkutató, régész, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum egyik alapítója. Nagyon sokat tett a térség néprajzi és régészeti értékeinek feltárásáért, gyűjtéséért.